Egy indukciós főzőlap, hőszivattyú, elektromos autó töltője vagy akár egy nagyobb konyhafelújítás könnyen megmutatja egy régi lakás vagy családi ház elektromos rendszerének határait. Ha rendszeresen leold a mérőnél lévő kismegszakító, vagy az új berendezések tervezett egyidejű teljesítménye már meghaladja a rendelkezésre álló kapacitást, felmerül az úgynevezett amperbővítés. A hivatalos elnevezés inkább teljesítménybővítés vagy teljesítménynövelés.
A folyamat első pillantásra egyszerűnek tűnik: nagyobb kismegszakítót kell kérni az áramszolgáltatótól. A gyakorlatban azonban a költség és az átfutási idő nagyrészt azon múlik, hogy a meglévő mérőhely, csatlakozóvezeték és belső hálózat alkalmas-e a nagyobb teljesítményre. Egy korszerű mérőhelynél viszonylag egyszerű lehet a beavatkozás, egy negyven-ötven éves villamos rendszer esetében viszont az amperbővítés könnyen több százezer forintos mérőhely-korszerűsítéssé válhat.
Segítünk megtalálni számodra a legjobb kivitelezőket!
Töltsd ki az űrlapot, és 24 órán belül visszahívunk – kötelezettség és rejtett költségek nélkül.
Az alábbi összefoglaló a 2026. szeptember 8-án érvényes magyar szabályozás és elosztói tájékoztatók alapján készült.
Mit jelent valójában az amperbővítés?
A rendelkezésre álló amperérték azt határozza meg, hogy a hálózatról mekkora villamos teljesítményt lehet egyidejűleg igénybe venni. Egyfázisú csatlakozásnál közelítőleg a 230 voltos hálózati feszültséggel számolhatunk, háromfázisú rendszernél pedig mindhárom fázis rendelkezésre áll.
| Csatlakozás | Közelítő maximális teljesítmény |
|---|---|
| 1×16 A | 3,7 kW |
| 1×25 A | 5,8 kW |
| 1×32 A | 7,4 kW |
| 3×16 A | 11,1 kW |
| 3×20 A | 13,9 kW |
| 3×25 A | 17,3 kW |
| 3×32 A | 22,2 kW |
Ezek elméleti közelítő értékek, és nem azt jelentik, hogy célszerű tartósan pontosan eddig terhelni a rendszert. Tervezéskor figyelembe kell venni a fogyasztók egyidejűségét, a fázisok terhelésének elosztását, a vezetékek keresztmetszetét, a védelmeket és a készülékgyártók előírásait is.
Különösen fontos különbséget tenni a nagyobb amperérték és a fázisbővítés között. Egy 1×32 A-es ingatlan például nem ugyanazt tudja, mint egy 3×16 A-es: utóbbinál három fázis áll rendelkezésre, ami háromfázisú készülékek, 11 kW-os autótöltő vagy bizonyos hőszivattyúk esetében alapvető követelmény lehet.
A 32 amperes „ingyenes bővítés” leggyakoribb félreértése
A magyar szabályozás szerint kisfeszültségű csatlakozásnál 32 A összesített névleges áramerősségig nem kell csatlakozási alapdíjat fizetni. Ezt a jelenleg hatályos 13/2025. (VII. 31.) MEKH rendelet rögzíti. A kulcsszó azonban az összesített: háromfázisú csatlakozásnál a három fázis névleges áramerősségét össze kell adni.
Ezért nem igaz az a gyakran hallott állítás, hogy „3×32 amper ingyen jár”. A 3×32 A összesen 96 A. A díjmentes határ 32 A, tehát egy legfeljebb 32 A-es meglévő jogosultságról 3×32 A-re történő bővítésnél 64 A lesz díjköteles.
A 2026-ra érvényes H2999/2025 MEKH-határozat szerint a kisfeszültségű csatlakozási alapdíj nettó 3900 Ft/A. A határozat kifejezetten áfa nélküli összeget közöl; 27 százalékos áfával számolva ez 4953 Ft/A.
Egy egyszerű lakossági kisfeszültségű esetben jól használható közelítés:
díjköteles amper = új összes amper − a 32 A és a már meglévő összes amper közül a nagyobb érték, természetesen csak akkor, ha az eredmény pozitív.
| Példa | 2026-os csatlakozási alapdíj |
|---|---|
| 1×25 A → 1×32 A | 0 Ft |
| 1×32 A → 3×16 A | nettó 62 400 Ft, bruttó kb. 79 248 Ft |
| 1×32 A → 3×20 A | nettó 109 200 Ft, bruttó kb. 138 684 Ft |
| 1×32 A → 3×25 A | nettó 167 700 Ft, bruttó kb. 212 979 Ft |
| 1×32 A → 3×32 A | nettó 249 600 Ft, bruttó kb. 316 992 Ft |
Ha például már 3×16 A, vagyis összesen 48 A áll rendelkezésre, és 3×25 A-re szeretnénk bővíteni, nem kell újra megfizetni a korábban rendelkezésre álló teljesítményt: ebben az esetben a 27 A többlet számít. A konkrét elszámolást mindig az elosztó által kiadott műszaki-gazdasági tájékoztató alapján érdemes ellenőrizni.
Nem az áramszámla kibocsátójánál kell feltétlenül kezdeni
Az amperbővítés hálózati ügy, ezért az ügyintézésben a területileg illetékes elosztóhálózati engedélyes, nem pedig feltétlenül az energiakereskedő a meghatározó. Magyarországon többek között az ELMŰ Hálózati Kft., az E.ON Észak-dunántúli és Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt., az MVM Démász, az MVM Émász és az OPUS TITÁSZ működtet elosztóhálózatot. Az MVM tájékoztató oldalán az elosztók listája is megtalálható.
Ez azért fontos, mert az alapvető jogszabály az egész országban azonos, de az igénybejelentő nyomtatványok, a műszaki típusmegoldások, az online ügyintézés és bizonyos kivitelezési követelmények elosztónként eltérhetnek.
Az amperbővítés gyakorlati menete
A konkrét eljárás elosztónként kissé különbözik, de egy átlagos lakóingatlan esetében a következő sorrend működik a legbiztonságosabban:
- Mérjük fel a tényleges teljesítményigényt. Ne abból induljunk ki, hogy „minél több amper, annál jobb”. Érdemes összeírni az indukciós főzőlapot, sütőt, bojlert, klímákat, hőszivattyút, szaunát, elektromosautó-töltőt és más nagy fogyasztókat, majd villanyszerelővel egyidejűségi számítást végezni.
- Regisztrált villanyszerelővel vizsgáltassuk meg a mérőhelyet. A MEE regisztrált villanyszerelő-keresőjében terület szerint is kereshető megfelelő szakember. Mérőhely kialakítását vagy átalakítását az elosztói technológiákat ismerő regisztrált kivitelezőre érdemes bízni; plombát pedig csak arra jogosult szakember bonthat.
- Ellenőrizni kell a csatlakozóvezetéket és a mérőhelyet. Kiderül, hogy a jelenlegi szekrény, méretlen fővezeték, földelés, PEN-szétválasztás és egyéb kialakítás elfogadható-e az új teljesítményhez. Régi mérőhelyeknél itt szokott jelentősen megnőni a beruházás ára.
- Be kell nyújtani a teljesítménybővítési igényt az elosztóhoz. Egyes területeken ezt maga az ügyfél is megteheti, de gyakori és praktikus megoldás, hogy meghatalmazással a regisztrált szerelő intézi. Az MVM Émász például online és ügyfélszolgálati igénybejelentést is biztosít a teljesítménymódosítási felületén.
- Az elosztó megvizsgálja a hálózati lehetőségeket és kiadja a műszaki-gazdasági tájékoztatót. Ebben szerepel, milyen műszaki feltételekkel teljesíthető az igény, szükséges-e hálózatfejlesztés, valamint mennyi csatlakozási díjat kell fizetni. Az MVM Émásznál például az MGT elfogadására jelenleg három hónap áll rendelkezésre.
- El kell végezni az ügyféloldali kivitelezést. Ha szükséges, ide tartozik az új rendszerengedélyes mérőszekrény, a vezetékek, földelés, fővezeték vagy más mérőhelyi elemek kialakítása. Az OPUS TITÁSZ is kifejezetten jelzi, hogy a telekhatáron belüli villanyszerelési munkák és a mérőhely kialakításának költsége az ügyfelet terheli.
- A műszaki és pénzügyi feltételek teljesítése után történhet meg a mérőhelyi beavatkozás és a nagyobb teljesítmény rendelkezésre bocsátása. Ha hálózatépítés is szükséges, a folyamat természetesen jóval hosszabb lehet. Az MVM Démász hálózatépítéssel járó eljárásánál például külön helyszíni felmérés, műszaki-gazdasági tájékoztató és hálózati kivitelezés is része az ügynek.
Mikor kell a mérőhelyet is korszerűsíteni?
Ez az amperbővítés legfontosabb költségkérdése. Attól, hogy jelenleg szabályosan működik egy harminc-negyven éves mérőhely, még nem biztos, hogy változtatás nélkül elfogadható egy új teljesítményigényhez.
Az MVM Démász jelenlegi üzletszabályzata például előírja, hogy új mérőhely létesítése, áthelyezése, felújítása, átalakítása és teljesítménybővítés esetén a kialakításnak a hatályos előírásoknak kell megfelelnie; tipizált esetben rendszerengedélyes mérőszekrényt és regisztrált kivitelezőt ír elő.
A gyakorlatban problémát jelenthet a régi bakelit mérőszekrény, a lakás belsejében nehezen hozzáférhető mérőhely, a nem megfelelő keresztmetszetű méretlen vezeték, a korszerűtlen földelés, egy régi tetőtartó vagy a háromfázisú rendszerhez alkalmatlan vezetéknyomvonal. Nem minden régi mérőhelyet kell automatikusan teljesen elbontani, ezért még az igénybejelentés előtt érdemes regisztrált szerelővel helyszíni felmérést végeztetni.
Mennyibe kerül egy amperbővítés 2026-ban?
A végösszeg két alapvetően különböző részből áll. Az egyik a szabályozott elosztói csatlakozási díj, a másik a piaci áron végzett mérőhelyi és villanyszerelési munka.
A 2026-os piaci adatok alapján a JóSzaki mérőhely-szabványosítási áradatai szerint egy egyszerűbb mérőhely-korszerűsítés tipikusan 145–250 ezer forintos nagyságrend, míg komplex családi házas kialakítás ennél jelentősen drágább is lehet. Ezek nem hatósági tarifák, hanem piaci árak, ezért település, kivitelező és műszaki tartalom szerint jelentős eltérés lehet.
| Költségtétel | Jellemző 2026-os nagyságrend |
|---|---|
| Mérőhely felmérése, dokumentáció | kb. 20 000–32 000 Ft |
| Szolgáltatói ügyintézés szakemberrel | kb. 20 000–32 000 Ft |
| Teljesítménybővítés szabványos mérőhely mellett | kb. 50 000–95 000 Ft kivitelezői oldalról |
| Átlagos mérőhely-korszerűsítés | kb. 145 000–250 000 Ft |
| Komplex családi házas mérőhely-kialakítás | kb. 250 000–400 000 Ft, esetenként több |
| Elosztói csatlakozási alapdíj | 32 A felett nettó 3900 Ft/díjköteles A |
Ezeket nem szabad egyszerűen összeadni egy „standard amperbővítési árként”. Egy 1×25 A-ről 1×32 A-re történő bővítés megfelelő mérőhelynél jóval olcsóbb lehet, mint egy régi 1×16 A-es ingatlan átalakítása 3×32 A-re új kültéri mérőszekrénnyel, földeléssel, méretlen fővezetékkel és falazási munkával.
Hálózatfejlesztésnél újabb költségtétel jelenhet meg
Ha a kívánt teljesítményt a meglévő közcélú hálózat nem képes biztosítani, hálózatépítésre is szükség lehet. A 13/2025. MEKH rendelet bizonyos vezetékhosszig díjmentességet biztosít: legfeljebb 32 A-es kisfeszültségű igénynél például kisfeszültségű szabadvezetékből 100 méter, földkábelből 50 méter tartozhat a díjmentes tartományba; 32 A feletti igénynél ezek a határok 50, illetve 25 méterre csökkennek.
A 2026-os MEKH-határozat szerint az ezt meghaladó, díjköteles kisfeszültségű közcélú hálózatépítés maximális díja nettó 5300 Ft/m szabadvezeték, illetve nettó 8500 Ft/m földkábel esetén. Fontos, hogy ez nem ugyanaz, mint az ingatlanon belüli kábelárok, csatlakozóvezeték vagy villanyszerelő munkadíja.
Egyfázisról háromfázisra: sok felújításnál ez a fontosabb döntés
Egy nagyobb lakásfelújításnál nemcsak azt érdemes eldönteni, hány amperre van szükség, hanem azt is, hogy egy- vagy háromfázisú legyen-e a betáplálás. Egy korszerű, részben elektromosított családi háznál a három fázis jelentős tervezési szabadságot ad, mert a nagy fogyasztók eloszthatók a fázisok között.
Különösen érdemes ezt még a konyha, gépészet vagy garázs elektromos terve előtt eldönteni. Egy 11 kW-os háromfázisú autótöltő önmagában körülbelül 3×16 A-t igényelhet, miközben ugyanabban az épületben működhet indukciós főzőlap, sütő, hőszivattyú és elektromos bojler is. Ilyenkor nem feltétlenül a lehető legnagyobb amperbővítés a jó megoldás: intelligens terhelésmenedzsmenttel például egy autótöltő pillanatnyi teljesítménye korlátozható.
A belső hálózatot sem szabad kihagyni a számításból
Az elosztó által engedélyezett nagyobb teljesítmény önmagában nem teszi terhelhetőbbé a lakás régi vezetékeit. Ha egy 1960-as vagy 1970-es évekből származó alumíniumvezetékezésű lakást 1×16 A-ről 1×32 A-re bővítenek, a nagyobb mérőoldali kismegszakító nem jelenti azt, hogy a régi végáramkörökön kétszer akkora terhelés használható.
Felújításnál ezért célszerű együtt kezelni a teljesítménybővítést, az elosztótábla kialakítását és az új áramkörök méretezését. Az indukciós főzőlapnak, sütőnek, mosogatógépnek, hőszivattyúnak vagy autótöltőnek sok esetben külön áramkör szükséges, megfelelő keresztmetszettel és védelemmel. A fővezeték és a végáramkörök méretezése mindig villamos szakember feladata.
Mire érdemes ajánlatot kérni a villanyszerelőtől?
Az egyik leggyakoribb félreértés abból származik, hogy az „amperbővítés 200 ezer forint” jellegű ajánlatból nem derül ki, pontosan mi van benne. Érdemes tételes ajánlatot kérni, amelyből elkülönül a regisztrált szerelői ügyintézés, a mérőszekrény, a méretlen vezeték, a földelés, a fővezeték, az esetleges falazási vagy földmunka és maga a munkadíj.
Különösen családi háznál fontos előre tisztázni, kell-e új mérőszekrény, annak hová kell kerülnie, változik-e a légvezetékes vagy földkábeles csatlakozás, kell-e tetőtartó, illetve mekkora távolságot kell áthidalni. Az ilyen tételek miatt lehet két, látszólag azonos „3×25 A-es bővítés” végösszege között több százezer forintos különbség.
Amit hobbi barkácsolóként is érdemes megtenni – és amit nem
A tervezési előkészítésben sokat lehet saját kezűleg segíteni. Érdemes összeírni minden jelenlegi és tervezett nagyobb fogyasztót, előkeresni a készülékek adattábláját, lefényképezni a mérőhelyet és az elosztótáblát, valamint átgondolni, várható-e öt-tíz éven belül elektromos autó, hőszivattyú vagy további elektromos fűtés. Így a villanyszerelő már reális jövőbeli igényre tud méretezni.
A plombált mérőhely, a méretlen hálózat és az elosztó tulajdonában lévő berendezések azonban nem barkácsterület. A MEE tájékoztatója külön kiemeli, hogy a zárópecsétek az elosztó tulajdonát képezik, és azokat csak megfelelő jogosultsággal rendelkező szerelő távolíthatja el.
Mennyi idővel érdemes számolni?
Egy hálózatfejlesztést nem igénylő, már megfelelő mérőhelyen végzett egyszerű teljesítménynövelés lényegesen gyorsabb lehet, mint egy olyan projekt, ahol új csatlakozóvezeték, mérőhely és közcélú hálózatépítés is szükséges. Emiatt komolyabb felújításnál nem célszerű az amperbővítést az utolsó munkafázisokra hagyni.
Az egyes elosztók saját határidőkkel és folyamattal dolgoznak. Az OPUS TITÁSZ például azt közli, hogy az igényre nyolc napon belül választ ad, de külön felhívja a figyelmet arra, hogy maga a teljes folyamat ennél hosszabb lehet. Az MVM Démász hálózatépítést igénylő eljárásánál pedig a helyszíni felmérést követő műszaki-gazdasági tájékoztató már a várható kivitelezési határidőt is tartalmazza.
Amperbővítésnél nem az amper ára a legnagyobb kérdés
Egy felújítás költségvetésében érdemes külön soron kezelni a teljesítménybővítést. A 32 A-ig járó csatlakozási alapdíj-mentesség ugyanis nem jelenti azt, hogy maga az amperbővítés ingyenes. Ha a mérőhelyet korszerűsíteni kell, a kivitelezési költség már egy kisebb bővítésnél is százezres nagyságrendű lehet.
A legjobb sorrend ezért az, ha először meghatározzuk a jelenlegi és a jövőbeli fogyasztók várható teljesítményét, ezt követően regisztrált villanyszerelővel felméretjük a mérőhelyet, és csak ezek ismeretében adjuk be az igényt. Így még a burkolás, homlokzatképzés, konyhabútor vagy gépészeti kivitelezés előtt kiderülhet, kell-e új mérőszekrény, vezetéknyomvonal vagy háromfázisú csatlakozás. Egy jól előkészített amperbővítés ezért nem egyszerűen szolgáltatói adminisztráció, hanem a teljes villamos felújítás egyik legfontosabb tervezési döntése.
Segítünk megtalálni számodra a legjobb kivitelezőket!
Töltsd ki az űrlapot, és 24 órán belül visszahívunk – kötelezettség és rejtett költségek nélkül.
