A háromrétegű üvegezést gyakran az energiatakarékos ablak szinonimájaként emlegetik. A valóság azonban árnyaltabb. Egy jó háromrétegű ablak valóban csökkentheti a hőveszteséget, melegebb belső üvegfelületet és kellemesebb téli komfortot biztosíthat, de nem minden épületben, homlokzaton és felújítási helyzetben jelent gazdaságilag is indokolható választást.
Zajvédelem szempontjából még kevésbé igaz, hogy a több üvegréteg automatikusan jobb eredményt ad. Egy megfelelően kialakított, kéttáblás akusztikai üvegezés bizonyos esetekben hatékonyabban csillapíthatja a közlekedési zajt, mint egy háromrétegű, de teljesen szimmetrikus alapüveg. A megtérülés pedig nem a teljes ablak árából, hanem a kétrétegű és a háromrétegű változat közötti többletköltségből számítandó.
Segítünk megtalálni számodra a legjobb kivitelezőket!
Töltsd ki az űrlapot, és 24 órán belül visszahívunk – kötelezettség és rejtett költségek nélkül.
A helyes kérdés tehát nem egyszerűen az, hogy „jobb-e” a háromrétegű üveg. Azt kell eldönteni, hogy az adott épületben a kisebb hőveszteség, a magasabb felületi hőmérséklet, az esetleges zajcsökkenés és a nagyobb szerkezeti tömeg megéri-e a felárat.
Mit jelent valójában a háromrétegű üvegezés?
A korszerű háromrétegű hőszigetelő üveg három üvegtáblából és két lezárt légrésből áll. A légréseket általában argonnal töltik, az üvegfelületek közül kettőre pedig alacsony emissziós, úgynevezett low-e bevonat kerül. Ez a szabad szemmel alig látható réteg csökkenti a hősugárzás útján történő energiaveszteséget.
A leggyakrabban alkalmazott felépítések például 4–14–4–14–4 vagy 4–16–4–16–4 milliméteresek. A számok az üvegtáblák és a közöttük található gáztöltéses rések névleges vastagságát jelölik. Az ennél vastagabb üvegek nem feltétlenül hőszigetelnek jobban: nagyobb vastagságra elsősorban statikai, biztonsági vagy akusztikai okból lehet szükség.
A háromrétegű üveg hőátbocsátási tényezője, vagyis Ug-értéke általában lényegesen kedvezőbb a kétrétegű üvegénél. Korszerű kétrétegű üvegezéssel körülbelül 1,0–1,1 W/m²K, háromrétegű összeállítással pedig 0,5–0,7 W/m²K körüli Ug-érték érhető el. Egy konkrét Pilkington háromrétegű rendszer például 0,7 W/m²K, egy másik low-e termékkel pedig akár 0,5–0,6 W/m²K üvegértéket ad meg a gyártó.
Ez azonban csak az üvegre vonatkozik. Az ablak tényleges energetikai teljesítményét a teljes szerkezetre megadott Uw-érték mutatja.
| Jelölés | Mit jelent a gyakorlatban? |
|---|---|
| Ug | Csak az üvegezés hőátbocsátása. Önmagában nem alkalmas két komplett ablak összehasonlítására. |
| Uf | Az ablakkeret hőátbocsátási tényezője. |
| Uw | A teljes ablak értéke, beleértve az üveget, a keretet és az üvegperem hőhídhatását. |
| g-érték | A napsugárzásból származó hő mekkora része jut át az üvegen. |
| Rw, C, Ctr | A hanggátlási teljesítményt és annak különböző zajtípusokra vonatkozó korrekcióit jelöli. |
| LT vagy TL | A látható fény átbocsátásának aránya. |
Az EN 10077 szerinti Uw-számítás figyelembe veszi az üveg és a keret felületét, valamint az üveg szélén kialakuló vonal menti hőhidat is. Az ablak és a fal csatlakozásánál létrejövő beépítési hőhíd már külön tétel: egy kiváló ablak is gyengén teljesíthet, ha rossz helyre kerül a fal keresztmetszetében, vagy nincs megfelelően körbeszigetelve.
Magyarországi viszonyításként a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet a rendelet hatálya alá tartozó esetekben a 0,5 m²-nél nagyobb, fa- vagy PVC-keretes homlokzati üvegezett nyílászáróknál 1,1 W/m²K, fémkeretes szerkezeteknél 1,4 W/m²K követelményértéket határoz meg. Ez teljes ablakra vonatkozó érték, nem pusztán az üvegezés Ug-adata.
Mennyi energiát takaríthat meg a harmadik üvegréteg?
A háromrétegű üveg előnye elsősorban abból adódik, hogy kisebb hőáram halad át rajta a fűtött térből a külső környezet felé. Minél nagyobb az ablakfelület, minél hidegebb az éghajlat és minél hosszabb a fűtési idény, annál nagyobb lehet a különbség.
A megtakarítás ugyanakkor nem azonos azzal az energiával, amelyet egy régi ablak teljes cseréjével nyerünk. Egy rosszul záródó, régi, kétrétegű vagy kapcsolt gerébtokos ablak és egy új korszerű ablak között jelentős eltérés lehet. Egy jó modern kétrétegű és egy jó háromrétegű ablak között ennél jóval kisebb a különbség.
Az éves, vezetéssel kapcsolatos hőveszteség különbsége egyszerűsítve a következőképpen becsülhető:
Éves hőmegtakarítás = Uw-különbség × ablakfelület × fűtési hőfokhíd × 24 / 1000
A képletben az Uw-különbséget W/m²K-ben, az ablakfelületet négyzetméterben, a fűtési hőfokhidat pedig K·nap/év egységben kell megadni. A kapott eredmény kWh/év lesz.
Vegyünk egy szemléltető példát:
- összes ablakfelület: 20 m²;
- korszerű kétrétegű ablak Uw-értéke: 1,20 W/m²K;
- háromrétegű ablak Uw-értéke: 0,85 W/m²K;
- feltételezett fűtési hőfokhíd: 3000 K·nap/év.
A különbség:
0,35 × 20 × 3000 × 24 / 1000 = 504 kWh/év.
Vagyis ebben az egyszerűsített példában a háromrétegű ablak a korszerű kétrétegűhöz képest évente körülbelül 500 kWh-val csökkenti az ablakon keresztüli transzmissziós hőigényt.
Ha ugyanezt egy körülbelül 2,7 W/m²K Uw-értékű régi ablakhoz viszonyítjuk, már egészen más képet kapunk:
| Összehasonlítás | Becsült éves hőigény-csökkenés |
| Régi, Uw = 2,70 helyett kétrétegű, Uw = 1,20 | körülbelül 2160 kWh/év |
| Régi, Uw = 2,70 helyett háromrétegű, Uw = 0,85 | körülbelül 2660 kWh/év |
| Kétrétegű, Uw = 1,20 helyett háromrétegű, Uw = 0,85 | körülbelül 500 kWh/év |
A példából látható, hogy a legnagyobb megtakarítást maga az ablakcsere adja. A harmadik üvegréteg ehhez képest további, de lényegesen kisebb nyereséget jelent.
A valós energiafogyasztás ettől eltérhet. Befolyásolja a légzárás, a beépítés, az épület tájolása, az árnyékolás, a napsugárzásból származó hőnyereség, a fűtési rendszer hatásfoka, a használati hőmérséklet és a szellőztetési szokás is. A PNNL egyik ellenőrzött kísérletében a vizsgált vékony háromrétegű ablakok 12 százalékos fűtési és 28 százalékos hűtési energiamegtakarítást eredményeztek a kétrétegű, fémkeretes referenciaablakokhoz képest. Ezek az eredmények azonban az adott épületre, éghajlatra és kiinduló ablaktípusra vonatkoznak, ezért nem alkalmazhatók közvetlenül egy magyar családi házra.
A komfortjavulás gyakran többet ér, mint a számlán látható megtakarítás
A háromrétegű üvegezés egyik leginkább érezhető előnye a belső üvegfelület magasabb téli hőmérséklete. Egy hideg üvegfelület mellett akkor is kellemetlen lehet ülni, ha a szoba levegője egyébként 21–22 °C-os. A test sugárzás útján hőt ad le a hideg felület felé, amit gyakran huzatként vagy „hidegsugárzásként” érzékelünk.
Az üveg mellett lehűlő levegő lefelé áramlik, és a padlón hideg légmozgást hozhat létre. A jobb Uw-értékű ablak csökkenti ezt a jelenséget, ezért a helyiség alacsonyabb levegő-hőmérséklet mellett is komfortosabbnak tűnhet. Ez nagy üvegfelületeknél, kanapé vagy íróasztal közelében, illetve padlótól mennyezetig érő nyílászáróknál különösen fontos.
A Passzívház Intézet közép-európai viszonyok között körülbelül 0,8 W/m²K effektív ablakértéket tekint olyan szintnek, amely hideg téli napokon is kedvező belső felületi hőmérsékletet biztosít. A jó keret és a melegperemes távtartó azért lényeges, mert a legalacsonyabb felületi hőmérséklet rendszerint nem az üveg közepén, hanem az üveg szélén és a falcsatlakozás környezetében alakul ki.
A magasabb belső felületi hőmérséklet csökkenti a beltéri páralecsapódás kockázatát is. Nem szünteti meg azonban a túl magas páratartalom, az elégtelen szellőzés vagy a hibás csomópont következményeit. Ha a káva vagy a párkánycsatlakozás erős hőhidat képez, ott az új üveg ellenére is megjelenhet a penész.
Jó hőszigetelésű üvegnél ugyanakkor időnként a külső üvegfelületen jelenhet meg reggeli harmat. Ez általában nem meghibásodás, hanem annak következménye, hogy kevés belső hő jut el a külső üvegtábláig. A külső páralecsapódás rendszerint a napsütés vagy a légmozgás hatására megszűnik.
A g-érték nélkül félrevezető lehet az energetikai összehasonlítás
A kisebb Uw-érték csökkenti a hőveszteséget, de az épület energiamérlegében a napsugárzásból származó nyereség is számít. Ezt a g-érték fejezi ki. A 0,50-es g-érték például azt jelenti, hogy a beeső napenergia körülbelül fele jut be közvetlenül vagy közvetve a belső térbe.
A háromrétegű üveg több üvegtáblát és jellemzően két low-e bevonatot tartalmaz, ezért azonos termékcsaládon belül gyakran valamivel kevesebb napenergiát és látható fényt enged át, mint a kétrétegű változat. Ez északi homlokzaton többnyire kisebb jelentőségű, egy nagy, árnyékolatlan déli üvegfelületnél azonban már az éves energiamérleget is befolyásolhatja.
A Passzívház Intézet szerint az Uw- vagy Ug-érték mellett a g-értéket is figyelembe kell venni, mert a megfelelően tájolt, nem túlzottan árnyékolt ablak télen nettó napenergia-nyereséget is biztosíthat. A korszerű háromrétegű üvegezéseknél körülbelül 0,5 körüli g-érték gyakori, de a konkrét termékek között jelentős eltérés lehet.
Nyáron a helyzet megfordul. A nagy g-érték növelheti a túlmelegedés és a hűtési igény kockázatát. Déli és különösen nyugati nagy üvegfelületeknél a külső árnyékolás általában fontosabb beavatkozás, mint az üvegrétegek számának növelése. Redőny, zsaluzia, előtető vagy megfelelő építészeti árnyékolás nélkül még egy kiváló Uw-értékű ablak mellett is kialakulhat nyári túlmelegedés.
A tervezési sorrend ezért legyen a következő: először a tájolást és az árnyékolást kell értékelni, majd ezekhez választani megfelelő Uw-, g- és fényáteresztési értéket. Az alacsony U-érték és az adott homlokzathoz illesztett g-érték együttes vizsgálatát európai szakmai ajánlások is hangsúlyozzák.
Zaj ellen nem mindig a háromrétegű üveg a legjobb
A hanggátlás nem egyszerűen az üvegtáblák számától függ. Legalább ilyen fontos:
- az egyes üvegtáblák vastagsága;
- a táblák közötti távolság;
- a szimmetrikus vagy aszimmetrikus felépítés;
- az akusztikai fóliával készített laminált üveg;
- a keret és a tömítések légzárása;
- az ablak beépítése;
- a redőnytok, a légbevezető és a csatlakozó szerkezetek hanggátlása.
Három azonos vastagságú üvegtábla nem feltétlenül viselkedik kedvezően minden frekvenciatartományban. A hasonló táblák rezonanciajelenségei részben egybeeshetnek. Akusztikai szempontból ezért gyakran jobb az eltérő vastagságú, például 6–14–4–14–4 milliméteres összeállítás, illetve az egyik oldalon alkalmazott akusztikai laminált üveg.
Közúti forgalomnál nem elegendő az Rw számot vizsgálni. A mélyebb frekvenciákat tartalmazó közlekedési zaj értékelésére az Rw+Ctr adat használható. Mivel a Ctr korrekció negatív szám, a közlekedési zajra érvényes tényleges érték alacsonyabb lehet a katalógusban nagy betűkkel feltüntetett Rw-adatnál.
| Zajhelyzet | Mit célszerű kérni az ajánlatban? |
| Közúti vagy buszforgalom | A teljes ablak hitelesített Rw+Ctr értékét, aszimmetrikus vagy akusztikai laminált üvegezéssel. |
| Beszéd, játszótér, általános környezeti zaj | A teljes ablak Rw és lehetőség szerint Rw+C értékét. |
| Mély motor- vagy vasúti zaj | Akusztikai tervezést; a rétegrend önmagában nem választható ki megbízhatóan katalógusadatból. |
| Légbevezető szükséges | Hanggátló légbevezetőt, mert a hagyományos nyílás leronthatja az egész ablak teljesítményét. |
| Redőnytok kerül az ablak fölé | A redőnytok és a szerelési csatlakozás külön akusztikai adatát. |
Egy PNNL-vizsgálatban a vékony háromrétegű ablakok 8–10 dB-lel csökkentették a beszűrődő zajt a vizsgált kétrétegű, fémkeretes referenciaablakokhoz képest. Ez érzékelés szempontjából jelentős különbség, de nem bizonyítja, hogy minden háromrétegű ablak ennyivel halkabb. A kiinduló szerkezet, a keret, a tömítések és a konkrét üvegfelépítés döntő jelentőségű.
Zajos helyen ezért ne azt írjuk ki a műszaki tartalomba, hogy „háromrétegű üvegezés”. Helyette teljesítménykövetelményt kell meghatározni, például a teljes ablakra vonatkozó Rw+Ctr értéket. Így a gyártó feladata lesz olyan üveg-, keret- és tömítéskombinációt választani, amely igazoltan teljesíti az elvárt szintet.
Hogyan számítható ki a megtérülés?
A háromrétegű üvegezés megtérülését csak akkor lehet értelmesen meghatározni, ha a kétrétegű és a háromrétegű, egyébként azonos minőségű ablak közötti többletköltséget hasonlítjuk össze az éves többletmegtakarítással.
Ha az ablakot állapota miatt mindenképpen cserélni kell, a bontás, a beépítés, a kávajavítás, a párkány és sokszor az árnyékolás költsége mindkét változatnál felmerül. Ezeket nem helyes teljes egészében a háromrétegű üveg megtérüléséhez rendelni.
Az előző, évi 504 kWh hőmegtakarítással számoló példában tegyük fel, hogy a háromrétegű kivitel teljes beépített felára 300 000 forint. Az energiahordozók eltérő ára és a fűtési rendszerek különböző hatásfoka miatt célszerű több forgatókönyvet vizsgálni.
| Hasznos hő feltételezett költsége | Éves pénzügyi megtakarítás és egyszerű megtérülés |
| 20 Ft/kWh | körülbelül 10 100 Ft/év; megtérülés közel 30 év |
| 40 Ft/kWh | körülbelül 20 200 Ft/év; megtérülés közel 15 év |
| 70 Ft/kWh | körülbelül 35 300 Ft/év; megtérülés körülbelül 8,5 év |
A táblázat nem aktuális tarifákat közöl, hanem érzékenységvizsgálatot mutat. A számításhoz azt az összeget kell használni, amennyibe az adott épületben egy kilowattóra hasznos hő előállítása ténylegesen kerül.
Hőszivattyúnál például nem a villamos energia egységárát kell közvetlenül behelyettesíteni. Ha a szezonális teljesítménytényező 3, akkor egy kilowattóra hasznos hőhöz hozzávetőleg 0,33 kWh villamos energia szükséges. Kondenzációs kazánnál a gáz energiatartalma mellett a rendszer szezonális hatásfokát is figyelembe kell venni.
A pusztán energiaköltségből számított megtérülés ezért sok esetben hosszú. A háromrétegű ablak választása mégis racionális lehet, ha a döntésben a komfortot, a kisebb páralecsapódási kockázatot, a zajcsökkentést, az ingatlan várható használati idejét és az esetleges kisebb fűtési csúcsteljesítményt is figyelembe vesszük.
Mikor éri meg nagy valószínűséggel?
Új építésnél vagy egyébként is esedékes teljes ablakcserénél a háromrétegű üveg általában kedvezőbb helyzetből indul. Ilyenkor csak a két változat közötti többletköltséget kell kitermelnie, miközben a teljes szerkezetet eleve a nagyobb üvegvastagsághoz és tömeghez lehet méretezni.
Különösen indokolt lehet:
- jól hőszigetelt vagy teljes körűen korszerűsített épületben;
- nagy ablakfelületeknél;
- északi, északkeleti vagy szélnek erősen kitett homlokzaton;
- padlóig érő üvegezésnél;
- ablak közelében kialakított ülő- vagy munkaterületnél;
- alacsony hőmérsékletű fűtési rendszer és hőszivattyú mellett;
- passzívházhoz közeli energetikai célok esetén;
- hosszú távra tervezett saját használatnál;
- magas energiaár vagy elektromos ellenállásfűtés mellett;
- zajterhelés esetén, feltéve, hogy az üvegréteget akusztikai követelmények szerint tervezik.
A háromrétegű üvegezés előnye annál nagyobb, minél jobb az épület többi határoló szerkezete. Egy jól szigetelt házban az ablak a hőveszteség arányaiban jelentős elem marad, ezért az Uw javítása érezhetően befolyásolhatja a helyiségek komfortját és a szükséges fűtési teljesítményt.
Mikor lehet ésszerűbb a jó kétrétegű üveg?
Gyengén hőszigetelt falaknál és födémnél előfordulhat, hogy ugyanaz a beruházási összeg más szerkezet korszerűsítésével több energiát takarítana meg. A háromrétegű ablak ettől még működni fog, de az épület teljes fogyasztásán belüli hatása kisebb maradhat.
Kétrétegű üvegezés mellett szólhat:
- szezonálisan használt, csak ritkán fűtött épület;
- rövid távra tervezett használat;
- nagyon kis ablakfelület;
- megfelelő állapotú, javítható meglévő ablak;
- műemléki vagy értékvédelmi környezet;
- olyan régi keret, amelybe csak üvegcserével nem építhető be biztonságosan a nagyobb tömeg;
- kedvező tájolású, magas téli szoláris nyereséget biztosító üvegfelület, ahol a kiválasztott háromrétegű termék túl alacsony g-értékű;
- olyan helyzet, ahol a kétrétegű akusztikai üvegezés a megadott zajkövetelményt kedvezőbben teljesíti.
Ha csak az üvegezést cserélnénk ki egy meglévő szárnyban, először statikai és vasalati ellenőrzés szükséges. Egy 4 milliméter vastag üvegtábla körülbelül 10 kg/m² tömegű, így a harmadik üvegtábla önmagában ekkora többletterhet jelenthet négyzetméterenként. Ehhez adódik a második távtartó és tömítőanyag tömege.
Nagy erkélyajtónál vagy emelő-toló szerkezetnél ez több tíz kilogrammos többletet is jelenthet. Ellenőrizni kell a vasalat megengedett szárnytömegét, a profil üvegbefogadó mélységét, a pántok számát, a keret merevségét és a működtetési erőt. A túl nehéz, alulméretezett szárny idővel megsüllyedhet, nehezen záródhat, és elveszítheti a légzárását.
A beépítés minősége eldöntheti az eredményt
A háromrétegű ablak felára csak akkor térülhet meg, ha a szerkezetet hőhídmentesen és légzáróan építik be. Az ablak körüli keskeny rés purhabbal történő egyszerű kitöltése önmagában nem tekinthető teljes értékű csatlakozásnak.
A csomópontnak három feladatot kell ellátnia:
- belül korlátoznia kell a meleg, párás levegő bejutását a hézagba;
- középen folyamatos hő- és hangszigetelő réteget kell kialakítania;
- kívül ellen kell állnia a csapóesőnek, miközben lehetővé teszi a szerkezet kiszáradását.
A keretet lehetőség szerint a fal hőszigetelési síkjához közel kell elhelyezni. Utólagos homlokzati hőszigetelésnél célszerű a szigetelést részben ráfordítani a tokra, a gyártó által megengedett takarási mélység betartásával. A külső és belső párkány csatlakozása, a redőnytok, a könyöklő alatti rész és a felső káva különösen gyakori hőhídforrás.
A melegperemes távtartó csökkenti az üveg szélén kialakuló hőhidat és emeli a belső peremhőmérsékletet. Ez nem puszta marketingkiegészítő: az üvegperem vonal menti hővesztesége a teljes Uw-értéket és a páralecsapódási kockázatot is érdemben befolyásolja.
Zajvédelemnél még szigorúbb a helyzet. Egy néhány milliméteres tömítetlen hézag, rosszul záró gumiprofil vagy gyenge redőnytok nagyságrendekkel többet ronthat, mint amennyit egy drágább akusztikai üveg javít. A helyszíni hanggátlás ezért rendszerint alacsonyabb a laboratóriumban vizsgált üveg vagy ablak adatánál.
Mit írjunk elő az ajánlatkérésben?
A „háromrétegű, argongázas ablak” megnevezés nem elegendő műszaki specifikáció. Legalább a következő adatokat érdemes írásban bekérni:
| Bekérendő adat | Mire figyeljünk? |
| Teljes ablak Uw-értéke | A tényleges méretre vagy szabványos referenciaablakra vonatkozik-e? |
| Üveg Ug-értéke | Ne keverjük össze az Uw-értékkel. |
| g-érték és fényáteresztés | Tájoláshoz, nyári túlmelegedéshez és természetes megvilágításhoz szükséges. |
| Üveg pontos rétegrendje | Táblavastagságok, légrések, gáztöltés, bevonatok, laminált vagy edzett rétegek. |
| Távtartó típusa | Lehetőleg melegperemes rendszer legyen. |
| Akusztikai adat | Zajos környezetben a teljes ablak Rw, C és Ctr értéke szükséges. |
| Légáteresztési osztály | A jó hő- és hangszigetelés alapfeltétele. |
| Megengedett szárnytömeg | Nagy nyíló szárnyaknál és ajtóknál különösen fontos. |
| Beépítési csomópont | A rögzítés, tömítés, párkány és hőszigetelés kialakítása legyen dokumentálva. |
| Garancia és karbantartás | Térjen ki az üvegtömítésre, a vasalatra és az utánállításra is. |
Érdemes az ajánlatokat azonos ablaktípusra, azonos méretre és azonos kiegészítőkre bekérni. Különben könnyen előfordulhat, hogy az olcsóbb kétrétegű és a drágább háromrétegű ajánlat keretminőségben, biztonsági üvegezésben, vasalatban vagy beépítési tartalomban is eltér egymástól.
Gyakorlati döntési szabály
A háromrétegű üvegezés többnyire jó választás, ha az ablakot egyébként is teljes egészében cseréljük, az épület fűtött és hosszú távon használt, a falak és a födém legalább elfogadhatóan hőszigeteltek, valamint a kiválasztott keret megfelelő Uw-értékkel és vasalati teherbírással rendelkezik.
Energetikai szempontból ne az Ug-adat alapján döntsünk. A teljes Uw-értéket, a g-értéket, a tájolást és a beépítési hőhidat együtt kell vizsgálni. Egy Uw = 0,85 W/m²K értékű, jól beépített háromrétegű ablak valódi előrelépés lehet. Egy gyenge keretbe helyezett, rosszul csatlakoztatott szerkezet ugyanakkor a kedvező Ug-adat ellenére sem fog magas színvonalon teljesíteni.
Zajvédelemnél ne a rétegek számát, hanem a teljes ablak igazolt Rw+Ctr értékét írjuk elő. Forgalmas út mellett rendszerint aszimmetrikus, részben laminált akusztikai üvegezésre, jó légzárású keretre és gondosan kialakított falcsatlakozásra van szükség.
A megtérülés számításánál kizárólag a kétrétegű és háromrétegű változat közötti felárral számoljunk. Ha az energiaár alacsony, az ablakfelület kicsi és a fűtési rendszer hatékony, a tisztán pénzügyi megtérülés hosszú lehet. Nagy üvegfelület, magas energiaköltség, hideg homlokzat, zajterhelés és hosszú használati idő mellett viszont a háromrétegű üveg már nemcsak komfortberuházás, hanem gazdaságilag is indokolható döntés lehet.
A legfontosabb következtetés: nem minden háromrétegű ablak jó, és nem minden kétrétegű ablak elavult. A megfelelő választást a teljesítményadatok, az épület adottságai és a szakszerű beépítés együtt határozzák meg.
Segítünk megtalálni számodra a legjobb kivitelezőket!
Töltsd ki az űrlapot, és 24 órán belül visszahívunk – kötelezettség és rejtett költségek nélkül.
Zajvédelemnél tényleg nagyon félrevezető csak azt nézni, hogy két- vagy háromrétegű az üveg. Azonos vastagságú üvegtáblák és hasonló légrések esetén bizonyos frekvenciákon kifejezetten kedvezőtlen rezonanciák is kialakulhatnak. Forgalmas út mellett sokszor többet ér az eltérő üvegvastagság és az akusztikai fóliás laminált üveg, mint önmagában egy harmadik tábla. Egy 4-16-4-16-4 jellegű összeállítást ezért nem tekintenék automatikusan hangszigetelt szerkezetnek. Az ablak teljes hanggátlását ráadásul a tok, a tömítések és főleg a beépítési hézag is befolyásolja. Hiába drága az üvegezés, ha a redőnytok vagy a légbevezető gyenge pont marad. Vásárlásnál szerintem konkrét, bevizsgált Rw értéket érdemes kérni a teljes ablakszerkezetre, nem csak marketingmegnevezést.
Ezzel egyetértek, különösen azért, mert az Rw önmagában sem mond el mindent a közúti zajról. Ha valaki főút vagy vasút mellett választ ablakot, érdemes a spektrumkorrekciós értékeket is megnézni, nem csak egyetlen dB számot. Az alacsonyabb frekvenciájú zajok ellen más üvegfelépítés lehet kedvező, mint beszédhang ellen. A laminált, eltérő vastagságú táblákkal sokkal célzottabban lehet tervezni. A beépítés minősége viszont valóban kritikus, mert egy néhány milliméteres rosszul lezárt rés is leronthatja az egész szerkezet eredményét. Több reklamációnál azt tapasztaltam, hogy maga az ablak jó volt, de a tok körüli csatlakozás vagy a redőnydoboz engedte át a hangot. Emiatt komoly zajterhelésnél én helyszíni adottságokra választanék üvegezést, nem katalógusból pusztán rétegszám alapján.
Zajvédelemnél tényleg félrevezető pusztán az üvegrétegek számából kiindulni. Forgalmas út mellett sokszor jobb eredményt ad az eltérő vastagságú, laminált üvegekből felépített szerkezet, mint egy szimmetrikus háromrétegű csomag. A lényeg az egész ablak Rw értéke és az adott zaj spektruma, nem az, hogy kettő vagy három üvegtábla van benne. Egy rosszul tömített redőnytok pedig az egész drága üvegezés eredményét képes lerontani. Mértem már olyan helyiséget, ahol az ablakcsere után alig változott a zaj, majd a redőnytok légzárásának javításával sokkal látványosabb lett a különbség. Ezt ajánlatkéréskor érdemes külön tisztázni.
A redőnytok valóban gyakori gyenge pont, és a szellőzőelemet is hozzátenném. Hiába kér valaki 40 dB körüli hanggátlású ablakot, ha utána egy egyszerű légbevezetőt vágat bele megfelelő akusztikai méretezés nélkül. Forgalmas homlokzaton a szellőzés és a hanggátlás kérdését együtt kell megoldani. Sok esetben ezért jobb a gépi szellőzés, mert nem kell állandó nyílást létrehozni a homlokzati szerkezetben. Persze ennek már teljesen más beruházási költsége van.
Energetikai oldalról nálunk érezhető különbséget hozott a háromrétegű üveg, de nem elsősorban a gázszámlán vettem észre. A régi kétrétegű ablak mellett télen kifejezetten hideg sugárzási érzet volt, főleg este a kanapé mellett. Az új üveg belső felülete jóval melegebb, ezért ugyanazon szobahőmérséklet mellett kellemesebb a komfort. Emiatt szerintem a megtérülést nem lehet kizárólag éves fűtési költségre lefordítani. Viszont régi, szigeteletlen háznál önmagában az ablakcsere biztosan nem old meg mindent. Nálunk a homlokzati szigetelés után lett igazán kiegyensúlyozott a belső felületi hőmérséklet. Aki csak az ablak U-értékét hasonlítja össze, az szerintem túl szűken nézi a kérdést.
Egy régi Kádár-kockánál én sokáig vacilláltam a két- és háromrétegű üveg között. Végül azért lett háromrétegű, mert a teljes házon készült külső szigetelés és födémszigetelés is, tehát nem maradt teljesen aránytalan az ablak tudása a többi szerkezethez képest. A különbséget leginkább komfortban érzem, nem a gázszámlán. Hideg téli estén sokkal kevésbé érződik hidegsugárzás az ablak mellett. Viszont a nagyobb üvegsúly miatt szerintem a vasalat minőségén nem szabad spórolni. A nagyobb bukó-nyíló szárnyakat nálunk már a beépítés után finomhangolni kellett.