Egy forgalmas út mellett lakva könnyű azt hinni, hogy a zajprobléma megoldása egyszerű: ki kell választani a katalógusból a lehető legnagyobb dB-értékű „hangszigetelő ablakot”. A valóság ennél összetettebb. Az utcai zaj nem egyetlen frekvenciából áll, az ablak pedig nem csupán üvegtábla: az üvegezés, a tok és a szárny, a tömítések, a vasalat, a falcsatlakozás, a redőnytok és még a légbevezető is befolyásolja, mennyi zaj jut végül a helyiségbe.
Ez azért nem pusztán komfortkérdés, mert a környezeti zaj egészségügyi jelentőségű probléma. A WHO európai környezeti zajra vonatkozó irányelvei külön foglalkoznak a közúti, vasúti és légi közlekedésből származó zajjal, illetve annak alvásra, közérzetre és egészségre gyakorolt hatásaival.
Segítünk megtalálni számodra a legjobb kivitelezőket!
Töltsd ki az űrlapot, és 24 órán belül visszahívunk – kötelezettség és rejtett költségek nélkül.
A jó hanggátló ablak ezért nem egyszerűen „vastagabb üveget” jelent. Városi környezetben azt kell elérni, hogy az egész homlokzati rendszer gyenge pontok nélkül, kifejezetten a helyszínen jellemző zajspektrum ellen dolgozzon.
Nem az a kérdés, hány decibeles az ablak, hanem hogy milyen zaj ellen
A hanggátlás megértéséhez először érdemes tisztázni az ablakok adatlapján látható jelöléseket. A jelenlegi ISO 717-1:2020 szabvány egyetlen számmal jellemzett értékeket használ az épületszerkezetek – köztük az ablakok – léghanggátlásának értékelésére, de figyelembe veszi azt is, hogy különböző zajforrásoknak eltérő a frekvencia-összetétele.
| Jelölés | Mit jelent a gyakorlatban? |
|---|---|
| Rw | Súlyozott léghanggátlási szám. Minél nagyobb, annál jobb a laboratóriumban mért általános hanggátlás. |
| C | Spektrumillesztési tényező bizonyos, inkább közép- és magasabb frekvenciájú zajok értékeléséhez. |
| Ctr | Közlekedési jellegű, jelentősebb mélyfrekvenciás tartalmú zajoknál különösen fontos korrekciós érték. |
| Rw + Ctr | Városi közúti forgalom mellett sokszor beszédesebb adat, mint önmagában az Rw. |
A különbség lényeges. Egy üvegezés például rendelkezhet 40 dB körüli Rw értékkel, miközben Ctr értéke –5 dB. Közúti zaj szempontjából ilyenkor nem a látványos 40 dB, hanem a 40–5 = 35 dB-es Rw+Ctr érték ad hasznosabb támpontot. A Saint-Gobain műszaki ismertetője is kiemeli, hogy a Ctr-t kifejezetten az olyan mélyebb frekvenciájú zajok figyelembevételére használják, mint amilyen a közúti forgalom.
Ezért egy belvárosi lakás ablakának kiválasztásakor nem elég azt kérdezni az értékesítőtől, hogy „hány decibeles az ablak?”. Inkább azt érdemes kérni: mennyi a teljes ablakszerkezet vizsgált Rw(C;Ctr) értéke az adott méretben és üvegezéssel?
Miért más probléma a busz, mint az emberi beszéd?
A városi zaj különösen kellemetlen része sokszor nem a magasabb hangú csörömpölés, hanem a buszok, teherautók, motorkerékpárok és villamosok mélyebb frekvenciájú morajlása. Ezekkel szemben egy olyan szerkezet is gyengébben teljesíthet, amely általános Rw értéke első pillantásra kiválónak látszik.
Emiatt építészeti tervezésnél a homlokzatot nem célszerű pusztán egyetlen ablakadat alapján méretezni. Az ISO 12354-3 számítási módszere például a teljes homlokzat különböző elemeinek hanggátlását és a kerülő hangutakat is figyelembe veszi, és segítségével többek között közúti forgalom által létrehozott belső zajszint is becsülhető.
Egy hálószoba esetében például egészen más eredményre lehet szükség egy csendes mellékutcában, mint egy hatsávos út vagy villamosvonal mellett. Nagyobb beruházásnál ezért érdemes külső zajmérést vagy legalább megalapozott akusztikai számítást készíttetni, és ebből visszaszámolni a szükséges homlokzati, illetve ablak-hanggátlást.
A „válassz mindig 40 vagy 45 dB-es ablakot” típusú általános tanácsok éppen ezért félrevezetők. A szükséges teljesítmény függ a külső zajtól, az ablakfelület nagyságától, a helyiség méretétől, a homlokzat többi elemétől és a helyiség rendeltetésétől is.
Az üveg vastagsága számít – de önmagában kevés
A nagyobb üvegtömeg általában kedvező a hanggátlás szempontjából, ezért zajos helyen gyakran kerülnek vastagabb üvegek az ablakba. A jó akusztikai üvegezés azonban nem feltétlenül úgy készül, hogy három teljesen egyforma üvegtáblát egymás mögé raknak.
Az egyik fontos fogás az aszimmetrikus rétegrend. Ez azt jelenti, hogy például a külső és a belső üvegtábla nem azonos vastagságú. Az eltérő vastagságú táblák akusztikai tulajdonságai nem ugyanazon frekvenciákon romlanak le, ezért megfelelően megtervezett kombinációval kedvezőbb összteljesítmény érhető el.
A másik hatékony eszköz a ragasztott biztonsági üveg, azon belül pedig a speciális akusztikai fóliával laminált üveg. A Pilkington Optiphon rendszerében például különleges PVB közbenső réteget és különböző üvegvastagságokat kombinálnak a kívánt akusztikai teljesítmény elérésére. A Saint-Gobain STADIP SILENCE üvegezése hasonló elven speciális akusztikai PVB-réteget alkalmaz, amelyet kettős vagy hármas üvegezés részeként is lehet használni.
Ez egyben arra is jó példa, hogy a háromrétegű üvegezés nem automatikusan jobb hangszigetelő, mint a kétrétegű. Hőtechnikailag a harmadik üvegtábla sokszor rendkívül előnyös, akusztikailag azonban a konkrét üvegvastagságok, laminált rétegek és légrések kombinációja dönti el az eredményt.
Ha tehát egy ajánlatban csak annyi szerepel, hogy „3 rétegű, 48 mm-es üveg”, abból még szinte semmit nem tudunk a valódi hanggátlásáról.
Az üveg Rw értéke nem azonos az ablak Rw értékével
Ez az egyik legfontosabb különbség, amely felújításoknál rendszeresen félreértést okoz. Az üveggyártó megadhat például kiváló hanggátlási értéket egy adott üvegrétegrendre, de amikor ugyanez az üveg bekerül egy nyitható ablakszerkezetbe, már a tok, a szárny, a tömítések és a csatlakozások is részt vesznek a hangátvitelben.
Az ISO 10140-2:2021 laboratóriumi eljárása többek között külön vizsgálható termékként kezeli a nyílászárókat, az üvegezéseket, a homlokzati elemeket és még a légbevezetőket is. A szabvány arra is felhívja a figyelmet, hogy a laboratóriumi eredményeket a tényleges épületben más tényezők – például kerülő hangutak és beépítési körülmények – is módosíthatják.
Ajánlatkéréskor ezért különösen fontos tisztázni, hogy az idézett dB-érték:
csak az üvegezésre, vagy a komplett, működő ablakszerkezetre vonatkozik.
A kettő nem cserélhető fel.
A tok, a tömítés és a vasalat sokszor többet számít, mint gondolnánk
A hang számára egy apró légrés rendkívül kedvező átjutási út. Emiatt hangszigetelő ablaknál alapvető követelmény a jó légzárás.
A gumitömítéseknek megszakítás nélkül kell körbefutniuk, a szárnynak pedig megfelelő nyomással kell a tokra záródnia. Ebben komoly szerepe van a vasalatnak és a többpontos záródásnak. A REHAU például akusztikai szempontból is kiemeli a körbefutó kompressziós tömítést és a többpontos zárást egyes ablakrendszereinél.
Ezért zajos utcára általában jó kiindulópont egy megfelelően méretezett, körbefutó rugalmas tömítésekkel rendelkező, szorosan záródó bukó-nyíló vagy nyíló rendszer.
Tolóablaknál vagy tolóajtónál különösen fontos ellenőrizni az igazolt akusztikai értéket. Léteznek kifejezetten jó hanggátlású emelő-toló és tömítéssel záródó korszerű rendszerek is, tehát maga a toló működés nem kizáró ok. A hagyományos, kevésbé légzáró konstrukciókból azonban nem szabad automatikusan ugyanolyan hanggátlást várni, mint egy megfelelő kompressziós tömítéssel záródó szerkezettől.
Nagyméretű üvegfelületnél az is fontos, hogy a vasalat tartósan megfelelő pozícióban tartsa a nehéz hanggátló üvegezést. Ha néhány év alatt a szárny megsüllyed, és valamelyik saroknál már nem feszül megfelelően a tömítésre, az akusztikai komfort is romolhat.
A legjobb ablakot is tönkreteheti a rossz beépítés
A hangszigetelés nem ér véget az ablaktok külső szélénél. A tok és a fal közötti szerelési hézag ugyanúgy része az akusztikai rendszernek.
Az ift Rosenheim beépített ablakok hangszigetelésével kapcsolatos kutatásai szerint a csatlakozások és hézagok hangátvitele jelentősen befolyásolhatja a kész szerkezet teljesítményét. Ezért magas hanggátlási követelménynél nem elegendő arra hagyatkozni, hogy a hézag „tele van purhabbal”.
A csatlakozásnak folytonosnak és légzárónak kell lennie. A pontos rétegrendet az adott fal-, ablakszerkezet és beépítési rendszer szerint kell meghatározni, de a lényeg minden esetben ugyanaz: ne maradjon olyan rés, repedés vagy megszakítás, amelyen keresztül a levegő – és vele együtt a hang – könnyen átjuthat.
Felújításnál külön problémát jelenthet az egyenetlen, porló ablaknyílás. Hiába érkezik a helyszínre kiváló akusztikai minősítésű ablak, ha az új tok körül néhol több centiméteres rendezetlen hézagok maradnak, amelyeket utólag csak felületesen fednek el.
Hangigényes helyen érdemes ezért a kivitelezési szerződésben nemcsak az ablak típusát és üvegét, hanem a csatlakozó hézag szakszerű, folytonos légzáró kialakítását is rögzíteni.
A redőnytok lehet a homlokzat akusztikai „kiskapuja”
Régi lakásoknál sokszor előfordul, hogy az új ablak után is feltűnően jól hallható az utca. Ilyenkor nem feltétlenül az új nyílászáró hibás.
A zaj megkerülheti az ablakot például:
- egy rosszul lezárt régi redőnytokon,
- a tok körüli építési hézagon,
- egy légbevezetőn,
- gyenge parapetfalon,
- homlokzati gépészeti áttörésen,
- másik, gyengébb ablakon vagy erkélyajtón keresztül.
Különösen a régi, belső szerelőfedeles redőnytokok jelenthetnek problémát. A nagy üreg, a vékony burkolat és a kisebb tömítetlenségek miatt előfordulhat, hogy a 40 dB feletti teljesítményre képes új ablak mellett maga a redőnytok válik meghatározó hangúttá.
Ilyen épületnél ezért ablakcsere előtt érdemes a teljes homlokzati csomópontot megvizsgálni, nem csupán a régi ablakszárnyat.
És hogyan szellőztessünk, ha a jó ablaknak légzárónak kell lennie?
Itt találkozik egymással két, látszólag ellentétes követelmény. A jó hanggátláshoz nagyon jó légzárás kell, az egészséges belső környezethez viszont friss levegőre van szükség.
Egy hagyományos nyitott légbevezető akusztikai szempontból könnyen gyenge ponttá válhat. Ezért zajterhelt épületeknél léteznek kifejezetten hangcsillapított légbevezetők és falba szerelhető szellőztetők.
Az Aereco egyik ablakba építhető EMM² légbevezetőjénél például a gyártó Dn,e,w hangcsillapítási értékeket ad meg, speciális akusztikai kiegészítőkkel pedig magasabb csillapítás is elérhető. Más konstrukciók – például falon keresztüli, hangcsillapított légbevezetők – ennél is nagyobb névleges akusztikai csillapításra készülhetnek.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy egy légbevezető dB-értékét közvetlenül össze lehet hasonlítani egy ablak Rw értékével, mert eltérő mérőszámokról van szó. A tervezőnek a komplett homlokzati rendszert kell értékelnie.
Nagyon zajos hálószobánál sokszor elegánsabb megoldás lehet megfelelően tervezett gépi légcsere vagy akusztikailag csillapított falventilátor. A SIEGENIA például kifejezetten hanggátló ablakokkal együtt alkalmazható hangcsillapított szellőztetőket kínál.
A lényeg: nem érdemes több százezer forintot költeni nagy hanggátlású ablakra, majd egy egyszerű nyílással visszaengedni ugyanazt a zajt.
Mire figyeljünk egy árajánlatban?
Egy valóban jól összeállított ajánlatból nemcsak az derül ki, hogy hány kamrás a profil és hány rétegű az üveg.
| Ezt kérjük az ajánlatban | Miért fontos? |
|---|---|
| Komplett ablak Rw(C;Ctr) értéke | Kiderül, hogy valóban a teljes szerkezetről van-e szó. |
| Pontos üvegrétegrend | Látható az üvegvastagság, a laminált réteg és az aszimmetria. |
| Vizsgálati vagy teljesítményigazoló dokumentum | Erősebb alap, mint egy marketingben szereplő „akár 45 dB”. |
| Tok–fal csatlakozás műszaki kialakítása | A gyenge beépítési hézag leronthatja a végeredményt. |
| Légbevezető akusztikai adata | A szellőzőnyílás ne váljon kerülő hangúttá. |
| Redőnytok megoldása | Nagy hangigénynél ennek is megfelelő teljesítményűnek kell lennie. |
| Vasalat és tömítési rendszer | A tartós légzárás a jó hanggátlás alapja. |
Különösen óvatosan kell kezelni az „akár 45 dB hangszigetelés” jellegű reklámszövegeket. Az „akár” rendszerint egy adott méretű, adott üvegezésű és konfigurációjú vizsgált szerkezet legjobb eredményére vonatkozik, nem automatikusan minden ugyanahhoz a profilcsaládhoz tartozó ablakra.
Egy 120 × 150 centiméteres egyszárnyú ablak, egy kétszárnyú erkélyajtó és egy több méter széles tolószerkezet nem kezelhető pusztán azért azonos akusztikai termékként, mert ugyanabból a profilrendszerből készül.
Ablakcsere előtt először keressük meg, hol jön be a zaj
Felújításnál nem mindig maga az üveg a probléma. Érdemes egy csendesebb esti időszakban végighallgatni az ablak környezetét. Ha a zaj feltűnően erősebb valamelyik saroknál, a tok mellett vagy a redőnytoknál, már önmagában felmerülhet tömítetlenség.
Régebbi bukó-nyíló ablaknál érdemes megnézni a gumitömítéseket és a vasalat beállítását is. Egy elfáradt tömítés vagy rosszul beállított szárny miatt sokszor jelentősen romlik a komfort, miközben az üvegezés önmagában még megfelelő lehet.
Ha azonban a zaj homogén módon az egész üvegfelület felől érkezik, és különösen a buszok, kamionok vagy villamosok mély morajlása zavaró, már valószínűbb, hogy maga az üvegezés akusztikai teljesítménye nem elegendő.
Komolyabb probléma esetén a találgatás helyett műszeres vizsgálat ad megbízhatóbb választ. A homlokzatok helyszíni léghanggátlásának vizsgálatára külön szabványos módszerek léteznek; ilyen megközelítésen alapulnak az épületakusztikai tervezésben alkalmazott homlokzati vizsgálatok is.
Miért lehet csalódás egy drága ablakcsere?
Az egyik tipikus forgatókönyv, amikor a régi ablakot 40–45 dB körüli hanggátlással hirdetett új nyílászáróra cserélik, mégsem lesz igazán csend.
Ennek oka lehet, hogy a reklámozott érték csak az üvegre vonatkozott. Lehetséges, hogy az Rw látványosan magas volt, de a közlekedési zajra fontos Rw+Ctr lényegesen alacsonyabb. Elképzelhető rosszul kialakított tokcsatlakozás, gyenge redőnytok vagy egyszerű légbevezető is.
Az is előfordulhat, hogy az ablak már annyira jó lett, hogy ezután egy másik szerkezet válik hallhatóvá. A zaj mindig a könnyebb útvonalat keresi: ha az ablakon keresztüli hangátvitel jelentősen csökken, előtérbe kerülhet egy parapetfal, szellőző vagy más homlokzati elem.
Ez az oka annak, hogy magas akusztikai követelménynél a „termékcsere” helyett homlokzati rendszerben kell gondolkodni.
Kétrétegű vagy háromrétegű legyen?
Ha kizárólag a hangszigetelést vizsgáljuk, erre nincs általános válasz.
Egy gondosan összeállított, aszimmetrikus és akusztikai laminált üveget tartalmazó kétrétegű üvegezés bizonyos zajspektrumokban jobb eredményt adhat, mint egy egyszerű, azonos vastagságú táblákból felépített háromrétegű csomag. Más konfigurációban viszont a háromrétegű szerkezet ad kiváló eredményt.
Felújításnál természetesen nem csak az akusztika számít. A hőátbocsátást, napvédelmet, üvegtömeget, a vasalat terhelhetőségét és biztonsági követelményeket is egyszerre kell kezelni.
Ezért a jó specifikáció nem így hangzik:
„háromrétegű hangszigetelő üveg”, hanem például úgy, hogy meghatározza a teljes ablak elvárt Rw(C;Ctr) értékét, és erre kér megfelelő rendszermegoldást a gyártótól.
Mit választanék egy forgalmas városi lakásnál?
Első lépésként nem ablakmárkát választanék, hanem meghatároznám a problémát. Más megoldás kell egy folyamatos közúti morajlásra, egy villamos kanyarban jelentkező csikorgására, vasútra vagy repülőtéri zajra.
Ezután olyan ablakszerkezetet keresnék, amelynek komplett szerkezeti Rw(C;Ctr) értéke igazolt, nem pusztán az üveggyártó által közölt üvegértékkel rendelkezik. Közúti környezetben különösen figyelném a Ctr-t.
Az üvegezésnél előnyben részesíteném az akusztikai szempontból optimalizált, szükség esetén aszimmetrikus és akusztikai fóliával laminált rétegrendet. Ellenőrizném a tömítéseket, záródási rendszert és vasalatot, majd ugyanilyen komolyan specifikálnám a tok körüli csatlakozást.
Végül megoldanám a szellőzést is úgy, hogy ne kelljen választani a friss levegő és a csend között. Nagy zajterhelésnél az egyszerű ablakrésszellőző helyett megfelelő akusztikai teljesítményű légbevezető vagy gépi szellőzési megoldás lehet indokolt.
A valódi csend a részleteken múlik
A hangszigetelő ablakoknál gyakran az üveg kapja a legtöbb figyelmet, pedig a kész épületben mindig a teljes rendszer teljesítménye számít. Ezt támasztja alá az épületakusztikai szabványok szemlélete is: a laboratóriumi termékértékből önmagában nem következik automatikusan ugyanaz a helyszíni teljesítmény, mert a csatlakozások és kerülő hangutak is szerepet kapnak.
Városi környezetben ezért öt dolgot érdemes egyszerre kezelni: a zajforrást, az üvegezést, a komplett ablakszerkezetet, a beépítési csomópontot és a szellőzést.
Ha ezek közül csak egyet optimalizálunk, könnyen előfordulhat, hogy egy drága ablakcsere után is halljuk a buszokat. Ha azonban az egész homlokzati rendszert együtt tervezzük, a különbség nem egyszerűen mérhető lesz – hanem minden este hallható, pontosabban: végre nem hallható.
Segítünk megtalálni számodra a legjobb kivitelezőket!
Töltsd ki az űrlapot, és 24 órán belül visszahívunk – kötelezettség és rejtett költségek nélkül.
A hangszigetelő ablakoknál az egyik legnagyobb tévhit, hogy minél több a réteg, annál jobb lesz a zajcsillapítás. Egy sima szimmetrikus háromrétegű üvegezés, ahol minden üveglap négy milliméter vastag, kifejezetten hajlamos a rezonanciára bizonyos frekvenciákon. Én forgalmas utak mellé mindig aszimmetrikus felépítésű üvegrendszert rendelek, például hatos, négyes és hármas vastagságú üvegek kombinációjával. Ez a vastagságbeli eltérés megtöri a hanghullámokat, és sokkal hatékonyabban szűri ki a mélyebb frekvenciájú busz- és kamionzajokat. A speciális akusztikai fóliával ragasztott, úgynevezett Stadip Silence üvegek pedig még egy szinttel feljebb viszik a komfortot. Persze hiába a drága üveg, ha a redőnytok hátuljánál csak egy vékony műanyag lemez választja el a szobát az utcától. A teljes akusztikai tervezést a kávával és az árnyékolóval együtt kell vizsgálni, ahogy a cikk is nagyon helyesen kiemeli. Nagyon hasznos összefoglaló, ezt az anyagot fogom elküldeni a kötözködő ügyfeleimnek is olvasgatni.
Sajnos saját bőrömön tapasztaltam meg, hogy a hangszigetelő ablak Achilles-sarka a kötelezően előírt légbevezető. Kifizettem a felárat a negyvenkét decibeles üvegezésért, hogy ne halljam a villamost, aztán a gázosok átvágatták a tokot a szellőző miatt. Azóta a légbevezető résén keresztül tisztán hallom a megállóban beszélgető embereket is, a villamos csikorgásáról nem is beszélve. Léteznek olyan légbevezetők, amik tényleg tompítják a kintről bejövő zajokat anélkül, hogy a légcsere rovására menne? Nagyon bosszantó, hogy a drága ablakom hangszigetelése egy tízezer forintos műanyag kütyü miatt ment a kukába. Várom a tapasztaltabb kollégák javaslatait a probléma utólagos orvoslására.
Szia Tamás, pontosan ismerem a problémát, rengeteg lakásban küzdünk ezzel a kompromisszummal az átadásoknál. Az Aereco gyárt kifejezetten akusztikus kiegészítőket a légbevezetőihez, amik egy sűrű habszivacs betéttel nyelnek el valamennyit a zajból. Ezek az akusztikus külső rovarrácsok és belső burkolatok akár öt-nyolc decibelt is tudnak javítani a sima verzióhoz képest. Csodát nem szabad várni tőlük, mert ahol a levegő bejön, ott a hang is be fog jutni valamilyen szinten. Utólagosan felszerelhető a legtöbb meglévő típusra, érdemes rákeresni az akusztikus talapzat szavakra a netes webshopokban.
Ha maximális csendet akarsz, a tokba mart légbevezető sosem lesz tökéletes megoldás egy zajos belvárosi utcán. Én ilyen helyzetekben a fali légbevezetőket szoktam javasolni, amikbe egészen vastag, akár negyven centiméteres hangtompító csövet lehet betolni a falvastagságba. Ehhez persze magmárásra és a fal átfúrására van szükség, ami sok porral jár egy már lakott, felújított ingatlanban. A fali szellőzők viszont sokkal jobb akusztikai paraméterekkel rendelkeznek a labirintusos hangelnyelő bélésüknek köszönhetően. Ha van hely és engedélyezett a homlokzat fúrása, én ledugóznám az ablakon lévő rést, és betennék egy ilyet a falba. Hosszútávon sokkal nyugodtabb lesz az alvás, megéri a bontással járó kellemetlenséget. Persze a gáztervezővel ezt mindenképpen le kell papírozni, nehogy a következő felülvizsgálatnál megbüntessenek a módosításért.
A cikk nagyon jól megfogta a beépítés szerepét, mert ezen áll vagy bukik az egész hangszigetelési projekt sikere. Sokan azt hiszik, hogy a sima purhab tökéletesen zár, de akusztikailag a hagyományos purhab egyáltalán nem jó hangszigetelő anyag. Sokkal sűrűbb szerkezetű, speciális rugalmas habokat kellene használni, amik nem merevednek ki teljesen, így nem is repednek meg a tok mozgásakor. A legjobb eredményt viszont egyértelműen a RAL beépítéssel lehet elérni, ahol a belső párazáró és a külső páraáteresztő szalag is tömít. Ezek a fóliák nem engedik át a levegőt, és ami légtömör, az nagymértékben hozzájárul a hangszigetelés javulásához is. Extra zajos helyeken az illesztési hézagot érdemes kőzetgyapottal kitömni a hab helyett, mert a szálas szigetelőanyagok hangelnyelése verhetetlen. Ezt persze nagyon kevesen fizetik meg a mai világban, mindenki csak a legolcsóbb, flakonos fújást kéri a mesterektől. Érdemes lenne a lakosságnak megérteni, hogy a technológia drágább, de az idegrendszerünk meghálálja a csendet. Én már nem is vállalok munkát szalagok nélkül az autópályák közelében épülő lakóparkokban.